2011. szeptember 30., péntek

Párkapcsolat 4. - Közhelyek

„Semmi nincs véletlenül” meg „A sorsod a te kezedben van”.

Mindkettő hihetetlen közhelynek számít manapság, de vajon melyik az igaz? Sokan ebben hisznek, sokan abban. Én személy szerint rendszeresen azt hajtogatom, hogy mindennek megvan az oka, ezzel valahogy könnyebben túlteszem magam dolgokon... Emellett azonban ott motoszkál bennem az is, hogy én irányítom a sorsomat, az életemet...

Tegnap borozgatás közben felvetettem ezt a rendkívül érdekes filozófia kérdést olcsilány barátnőmnek és beszélgettünk róla egy kicsit... Benne megszólalt a költő és a következőt nyilatkozta :D
"A kezdet az ajtó, ami maga a szituáció, amit a sors épít fel mézeskalácsból és kapsz hozzá egy kulcsot ropiból, amit vagy kettétörsz vagy szépen lassan elrágcsálsz vagy a mézeskalácsba dugod. Komolyra fordítva a szót... A sors elintézi az elejét. De a kezedben a kulcs.”

Ezen elgondolkoztam... Szóval besétál az ajtón álmaim pasija. Besétál az életembe, de mi a teendő vele? Mi a helyes döntés? Ha várok, az vajon a kettétörés vagy az elrágcsálás? Ha lépek az vajon a lyukba dugás? Vagy pont az a kettétörés?? Rejtély...

Az évek során borzasztóan felborult a világ, ezt ti is láthatjátok... A nők lettek a dominánsok, a férfiak (?) meg szedik a szemöldöküket. Határozottan többször hallom a "pasizás" kifejezést, mint a "csajozást"... Sokáig hisztiztünk és panaszkodtunk, hogy a férfiak nem képesek kimutatni az érzéseiket, most meg ha meg akarunk beszélni velük valamit, akkor bömbölnek, mint egy kislány és nekünk kell a sarkunkra állni...
Ezt figyelembe véve várni kellene, hogy ő hódítson meg...

Emellett viszont ott van a már jól ismert közhely... Hogy a saját sorsom az én kezemben van. Tehát ha én nem lépek, akkor lehet, hogy kicsúszik a kezemből a lehetőség, hogy esetleg ez lett volna a helyes út... És itt megemlítjük a következő kis klisénket, hogy lépj nyugodtan, hisz "nem veszíthetsz semmit!" (dehogynem...)
Én azt mondom, várj. Semmi sem jobb a kezdeti stádiumnál, az elkapott mosolyoknál, a hosszas szemezéseknél, a véletlen érintéseknél. Ezután lesz csak igazán jó az ismerkedés, hisz nem siettetek el semmit. Nem kell sietni.

És ha már a közhelyekről írtam ma... Hadd zárjam egy újabbal a soraimat: Ha együtt kell lennetek, akkor úgyis együtt lesztek. (És zárójelben megjegyzem, hogy ezzel viszont a véletlenes verziót támasztjuk alá. :) Tehát ne görcsölj rá! Meglesz az ;))


6 megjegyzés:

  1. elolvastam és tetszett:) de te se görcsölj rá:P egybk sztem nem kell félni a másiktól. ha nem hát nem... szerintem. egybk fel kell turbózni az önbizalmad és akkor tök jól megy minden. nálam bevált, pedig én elég kishitű vagyok és tök nehezen ment, de megérte:D

    VálaszTörlés
  2. nem görcsölök rá, már megtanultam... :D az a jó ebben a blogban, hogy igazából magamnak írom. a baromságaimat így könnyű levetkőzni és másoknak is segítek vele.
    igyekszem felturbózni, köszi :)

    VálaszTörlés
  3. A Férfi hódít, a Nő csábít - így szól az íratlan szabály.

    Olyan régi, hogy talán még Mózes kőtábláin is rajta volt, csak az évszázadok során lesúrolta onnan valami garázda erő, alighanem az, amelynek a férfitangát is köszönhetjük.

    A Férfi hódít, a Nő csábít - jobbára hasonló tevékenységek, mégis van egy nem is oly nüansznyi különbség: a Nőé az elsőbbség. Meghódítani csak az elcsábított tud; és csak aki csábít, azt hódíthatják meg. Kettőn áll a vásár.

    De mindig a Nő kezdeményez.
    Ha - tegyük fel, hisz te is csak elképzelted - ismeretlenként belép álmaid Férfia az ajtón, ne habozz: az első adandó alkalommal hosszan kitartva nézz a szemébe. Leheletnyi érdeklődés a szembogarakban, esetleg halovány résnyire nyitott ajkak. Ha nem jön oda, akkor vagy vak, vagy nem érdekled, vagy pedig szimplán puding odamenni. De ezekben az esetekben - jobb, ha tőlem tudod - NEM Ő az álmaid pasija. Miért? Mert a Férfi addig Férfi, amíg a Nőt nézi.

    A Férfi hódít - de a Nő csábít.
    Szerintem.

    VálaszTörlés
  4. "Semmi sem jobb (...) az elkapott mosolyoknál, a hosszas szemezéseknél, a véletlen érintéseknél." megtörtént. és léptem más téren is. ahogy írtad: nem ő álmaim pasija, már én is tudom. ha nem keres, nem kellek neki. ha mégis akar, de nem keres, akkor meg balfasz. akkor meg nekem nem kell :D ennyire egyszerű.
    egyébként köszi. :)

    VálaszTörlés
  5. Helyesbítek: ha adhatok egy jótanácsot, ne hallgass rám. Egy nagy kafarc az egész. Semmi értelme.

    VálaszTörlés
  6. Egyik ismerősöm tette fel anno a kérdést: Ha bemész egy szórakozóhelyre, mit nézel meg elsőre? Nemtől függetlenül jött a válasz: a csajokat. Ergo a nő választ magának párt, de ez nem olyan új hagyomány. Ha a "nő éhes", főz magának. Egy nő akkor "eszik" ahányszor akar. Megkaptuk az evolúciótól, hogy elsődlegesen mi irányítunk. Ha viszont átengedjük a gyeplőt a férfinak, elvesztünk. Egy férfi nem teheti meg, hogy csak úgy megebédel. Ha megfigyeled egyszer valóban: egy buliban van x férfi, aki a nőket nézi és x nő, aki szintén: felméri a terepet, melyik nőnél "szebb". Ha lát egy olyat, az Ő közelébe keveri magát, így elősegítve, hogy a kiszemelt férfi Őt vegye észre elsőre. Kicsit összekeveredtem már így a fogalmazással a végére, de az is közhely, hogy ki viseli a nacit :)

    Tessék elfogadni a gyeplőt és bátran belevágni :)

    VálaszTörlés