2011. szeptember 24., szombat

Párkapcsolat 3.- Szakítás

A szakítás mindig nehéz.

Még az orrodban van az illata, felkelsz éjjel és keresed, mert hiányzik mellőled, még érzed a karjai szorítását, a szája ízét, emlékszel, milyen puha volt a haja, emlékszel a barna szemére, a kis pocakjára... de tudod, hogy nem működik. Szeretnéd, de nem megy.
Kimondatlan verseny zajlik köztetek, ami néha eldurvul... Egyszer te, máskor ő játszik szabálytalanul, de közben mindketten tudjátok, hogy a cél még rohadt messze van. Mégis, mindig eljön egy pont, amikor be kell látnod, hogy ez így már nem mehet tovább. Amikor sokadszorra döbbensz rá, hogy milyen undorító dolgokat tud kihozni belőled egy ember és te milyen undorító dolgokat hozol ki belőle. Egy pont, amikor tudod, hogy ezt be kell fejezni. Akkor is, ha még utoljára rátapos a szívedre és csavar rajta kettőt. Akkor kell megállnod azt, hogy visszaüss. Akkor kell azt mondani, hogy elég volt! A saját tapasztalataim alapján összeszedtem néhány dolgot, ami esetleg nektek is segíthet.

NE maradjatok barátok!
NE beszélgessetek, NE nézegessétek egymás facebookját, NE akarj tudni az exed aktuális csábításairól, NE hívd fel részegen és NE írj neki smst. A szakítás utáni szexet pedig felejtsd el! (kivéve, ha annyira jó volt, hogy nem tudsz meglenni nélküle, de akkor meg minek szakítottatok...?)
Ez a mondat különben sem azt jelenti, hogy ezentúl majd együtt járjátok a szórakozóhelyeket, meg beszámoltok egymásnak a legújabb élményeitekről, hanem hogy nem fordultok el, ha esetleg összefuttok az utcán, vagy felköszöntitek egymást a szülinapokon. Semmi több. Aki valaha a párod volt, azzal ti már nem lehettek igazán jó barátok. Ne is győzködd magad...

Tegyél el mindent, ami rá emlékeztet!
Fogj egy szimpatikus dobozt és tegyél bele mindent, amit tőle kaptál vagy közös emlék. Nem kell azt nézegetni, csak magadat kínzod. Egy idő után úgyis érezni fogod, hogy elő kell venned, akkor meg már jó érzésekkel fogsz visszagondolni rá.
Nekem immár két "feketedobozom" van. Ajándékok, fényképek, ruhadarabok, plüssállatok, minden van ott... Nincs szem előtt, mégis bármikor elővehetem, amikor csak kedvem tartja...

Emlékezz a rosszra!
Tudom, kegyetlen dolog. De oka volt annak, hogy szakítottatok. Nem szabad mindig a szép emlékekre gondolni, mert akkor nagyon nehéz lesz túllépned ezen.
Lásd meg a szépet a világban, még akkor is, ha nagyon nehéz. Gondolj bele, hogy minden okkal történik, a ti időtök lejárt. Ez nem azt jelenti, hogy 1-5-10 év múlva nem találkozhattok újra, most azonban fogadd el, hogy az első menet ennyi volt. Nem fért bele több. Sok mindent lehetett volna másképp csinálni, de nem így történt. Valami sokkal jobb vár rád ezután, csak ki kell várni és végig kell menni a göröngyös úton! Másképp nem megy...

Ne add fel az elveidet!
Az, hogy bosszúhadjáratként minden második szembejövő pasival lefekszel, nem kifizetődő. Sőt, elmondom, hogy neked sem lesz tőle jobb. Élvezd, hogy bárkit megkaphatsz, de ne ess át a ló túloldalára, nehogy az legyen belőle, hogy te vagy az, akit mindenki megkap!
Ide tartozik az is, hogy jobb, ha kitörlöd a számát a telefonodból... Tudom, hogy részegen mindig tök jó ötletnek tűnik felhívni vagy smst írni és elküldeni a francba vagy elsírni, hogy mennyire hiányzik, de ilyenkor szedd össze magad és tedd fel a kérdést: ezt józanul is megtenném?

A barátok aranyat érnek!

"Ha boldog akarsz lenni, kezdd azzal, hogy megbecsülöd azt, amid van." Érezd, hogy szeretnek és hogy megértenek! Esténként üljetek össze, igyatok meg egy üveg bort (ajánlom a cserszegi fűszerest, nálunk mindig beválik :)) röhögjetek visítva a hülye poénokon, ha kell, sírjatok együtt, zabáljatok kézzel spagettit egy lábosból, üvöltsetek romantikus dalokat, sminkeljétek ki egymást, lógjatok el óráról és üljetek ki a játszótérre, bármi! Lényeg, hogy együtt legyetek.
Én szinte minden napomat a barátaimmal töltöm. Ők azok, akik mindig tudnak valami okosat mondani, és ha épp kezd elborulni az agyam, észhez térítenek. Tudom, hogy kivülállóként sokkal jobban látnak mindent, ezért szinte feltétel nélkül elfogadom a tanácsaikat. Vakon megbízom bennük, hisz tudom, hogy a legjobbat akarják nekem. Ha ők nem lennének, elvesznék a nagyvilágban. Köszönöm nektek!



Ne tömj magadba napi 3 tábla a csokit!
Vigyázz az alakodra, húzd ki magad, mosolyogj, hadd lássa az a barom, hogy mit veszített az idióta viselkedésével! Ha jól nézel ki, a közérzeted is jobb lesz, ráadásul rengeteg pozitív visszajelzést fogsz kapni, amitől pillanatok alatt kigyógyulsz az exedből! :)

Végül, ami a legfontosabb:
Ne hajszold a boldogságot!
Jön az magától! Ha görcsösen össze akarsz szedni valakit, nem fog sikerülni. Engedd el magad, élvezd az életet, lásd meg, hogy mennyire csodálatos dolog egyedülállónak lenni! Senkinek nem tartozol elszámolással és csakis a saját elvárásaidnak kell megfelelned! Élvezd, hogy arra mosolyogsz rá, akire akarsz és nem kell magyarázkodnod! Élvezd, hogy bárkit megkaphatsz, csak bíznod kell magadban! Élvezd az életedet, mert senki nem adhatja vissza azokat az időket, amiket azzal töltesz, hogy bánkódsz egy olyan dolog után, ami már elmúlt! Amint elhatározod magadban, hogy nem érdekel, mi lesz másnap, csak sodródsz, akkor fog rád találni az igaz szerelem. És akkor fogod csak igazán belátni, hogy mennyi szépség és jó dolog várhat még rád!

16 megjegyzés:

  1. Ez a poszt tökéletes lett. Minden benne van. :)

    VálaszTörlés
  2. Ne haragudj, de ha valakit szerettél nem szabad a rosszra emlékezni. el kell ismerni a szépet is. hülyeség ez a " szakítottunk=utálom " taktika.

    VálaszTörlés
  3. Dehogynem szabad. El van ismerve a szép is, de mindemellett a rosszra is emlékezni kell, mert az is a kapcsolathoz tartozott, másrészt könnyebb a felejtés. És attól, hogy a rossz is meg van jegyezve (ez így elég magyartalan :D), még nem a szakítottunk=utálom hozzáállás van.

    VálaszTörlés
  4. Nem úgy értem, hogy nem szabad a szépre emlékezni, hanem nem szabad folyton arra gondolni, mennyire jó volt vele, meg milyen jó lenne megint átölelni, mert akkor soha nem leszel túl az illetőn. Igenis, emlékeztetned kell magad újra és újra, hogy MIÉRT lett vége. Mert nem volt jó. Ha ezt nem tanulod meg, akkor SOHA nem fogsz tudni lezárni egy kapcsolatot...
    Egyébként, ha ezt láttad meg a posztban, hogy "szakítottunk=utálom", akkor olvasd el még egyszer... Mert nem értetted meg elsőre.

    VálaszTörlés
  5. Ez nem úgy működik, hogy szakítottunk=utálom, teljesen egyet értek Adrival és kedves Névtelen barátunkkal. :) Amennyiben képtelen vagy meglátni a negatívumokat a volt kapcsolatban, sosem leszel képes lezárni magadban, vagy ha igen, akkor csak nagyon sok idő után. Ha veled szakítottak, utána csak önsanyargatás folyamatosan a szép dolgokról merengeni, s bőgni minden egyes romantikus dalon, amit a rádióban játszanak...ilyenkor a legjobb megoldás az, ha mérlegelsz, s ebben a folyamatban sajnos a rossz dolgok kell, hogy előtérbe kerüljenek.

    VálaszTörlés
  6. Persze idővel lehet visszaemlékezni a kapcsolat szépségeire...de csak idővel. bár azt hiszem Adri mindent leírt ebben a posztban, így felesleges fejtegetnem.

    VálaszTörlés
  7. én látom a negativumot is, de annak a híve vagyok, hogy 1-2 hónap után simán lehet a barátom az illető.sőt.

    VálaszTörlés
  8. 1-2 hónap után? Barát? Szerintem az csak arra lenne jó, hogy kavargassatok még egy ideig. Az meg elveszi az időt új lehetőségektől. Plusz az egyik fél esetleg vissza akar majd menni - az amúgy nem működő - kapcsolatba.

    VálaszTörlés
  9. Mint ahogy a posztban is le van írva, az ilyesmiből maximum évek múlva lehet "sőt", semmi esetre sem szabad hónapokban gondolkodni. Szerintem.

    VálaszTörlés
  10. Akkor 3-1 arányban megszavaztuk :'D

    VálaszTörlés
  11. Hopp egy árulkodó szmályli. Lassan körvonalazódik, ki a Névtelen barátunk. :)

    VálaszTörlés
  12. Névtelenül többen is kommentelhetünk. Tehát lehet, hogy az 5 kommentből 3 az enyém, kettő pedig valami csalóé :)

    VálaszTörlés
  13. Nem nyilvánvaló, de benne van a pakliban :D

    VálaszTörlés
  14. Köszönööm, Adri!!! Ez most segített némileg, azt hiszem... :]

    VálaszTörlés